Hajdúsámson



Térkép a településről




FÖLDRAJZ

Hajdúsámson Hajdú-Bihar megye középső részén, Debrecentől ÉK-re 13 km-re található, a Debrecen-Mátészalka 471. számú főközlekedési útvonal mentén. A település a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon állomással rendelkezik. A külterületen három jelentősebb lakott hely található: Martinka, Sámsonkert és Ligettanya.


TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK

A település a Dél-Nyírség középső részén helyezkedik el. A táj alapvetően közepes magasságú tagolt síkság. A terület jellemző formái a széles sávban húzódó szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések. A napsütéses órák száma 2000 órára tehető, ebből nyáron 810 óra körüli, télen 175180 óra napfénytartam a megszokott. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8oC, a nyári félévé 16,5oC. A fagymentes időszak hossza 186-188 nap (április 15 és október 18-20 között), az évi hőmérsékleti maximumok átlaga 33,7-34,0oC, a minimumoké -17,0 és -17,5oC közötti. Az évi csapadékösszeg 560-590 mm, a vegetációs időszakban 350-360 mm eső valószínű. Az uralkodó szélirány az ÉK-i, a második, illetve harmadik helyen az É-i és a D-i áll. Az átlagos szélsebesség kevéssel 3 m/s alatti.

A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött, würm végén képződött futóhomok, amelyet döntően homoktalajok borítanak. Ennek megfelelően a talaj igen alacsony termőképességű (6-8 ak/ha). A település igazi természeti értéke, hogy a Hajdúsági Tájvédelmi Körzet egyik legnagyobb része, a pusztagyepekkel és nedves homoki rétekkel tarkított martinkai legelő és a hozzá kapcsolódó tölgyes, a külterületen található.


TÖRTÉNELEM

Hajdúsámson környéke már a bronzkorban lakott volt, és a település jelentős régészeti leletekkel dicsekedhet. A Debreceni Déri Múzeum őskori gyűjteményében "Hajdúsámsoni kincs" néven tartják számon azt az i.e. II. évezred közepén elásott tizenkét harci csákányból és egy szépen díszített kardból álló fegyverleletet, amely 1907-ben került elő a község területén.

Az első írásos megemlítések a XIII. századból származnak. A Váradi Regestrumban, 1213-ban Túrsámsonként fordul elő (Túr valószínűleg a szabolcsi ispán egyik poroszlója volt), majd 1248-ban a meszesi apátság priora által kiadott oklevélben található, amelyben Mocsolyai Benedek tiltakozik a monostornál, mivel testvére - Péter - Sámsonon levő tulajdon-javait erőszakkal elfoglalta.

A XIV. század elején tulajdonosa Sámsoni Dezső fia, Péter belekeveredett a Károly Róbert elleni összeesküvésbe, ezért annak leverése után a település a debreceni Dózsa család birtokába került. A középkor későbbi időszakában a településnek több részbirtokosa is volt: pl. a Hunyadiak, a Héderváryak, a Csákyak, Debrecen városa stb.

A török hódoltságot a település lakottan vészelte át (a feljegyezések ugyanakkor megörökítették, hogy a töröknek dézsmát és harminc birodalmi tallért fizetett), 1692-ben tizenkét jobbágycsaládot írtak össze. A nyugodt időszak kedvezett a falu növekedésének, 1720-ban már negyvenöt család élt itt.

Hajdúsámson iparosodása a XIX. század közepén kezdődött el, a legfontosabb ágazatok a malom- és szeszipar, a későbbiekben a vas- és a kézműipar voltak.


DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG

Az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása népszámlálásonként a következőképpen változott:

Év
Lakosság (fő)
1870
4311
1880
4058
1890
4400
1900
4925
1910
5381
1920
5859
1930
6574
1941
7322
1949
7252
1960
7713
1970
7381
1980
7639
1990
7734
1997
9021


Hajdúsámson lakossága a második világháború után az 1960-as évtizedben lezajlott kismértékű csökkenés kivételével folyamatosan növekedett, ez a tendencia az 1990-es évtizedben is tovább tart. Ebben a folyamatban mind a természetes szaporodás, mind a bevándorlás fontos szerepet játszik: egyrészt az élveszületések száma rendszeresen felülmúlja a halálozásokét, másrészt a kiváló közlekedési kapcsolat (jó megközelíthetőség) és a nyugodtabb, tisztább élet miatt sok - a megyeszékhelyi panellakását elhagyni kívánó - többgyermekes debreceni család vásárolt vagy épített családi házat a község területén (a vándorlási nyereség 1995-ben 238 fő, 1996-ban pedig 94 fő volt).

Az elmúlt évek beköltözéseinek az eredményeként a település korszerkezete jelentősen megfiatalodott: a nyugdíjasok száma alig haladja meg az ezer főt, a 19 éven aluliak ugyanakkor körülbelül háromszor ennyien vannak.


OKTATÁS, NEVELÉS, KULTÚRA

Az alsófokú oktatás intézményei, a napköziotthonos óvoda és az általános iskola igen rossz feltételek mellett működnek.

A két, összesen 277 férőhelyes óvoda, ahol 26 óvodapedagógust foglalkoztatnak, 1997-ben 137%-os kihasználtsággal működött (1997-en a 630 óvodai ellátást igénylő közül csak 370 főt tudtak felvenni). Az 1996/97-es tanévben 1093 diák tanult - 76 szakképzett pedagógus irányítása alatt - a 40 tantermet magába foglaló általános iskolákban. A tanulók 32%-a részesült napközis ellátásban.

A településen élők közművelődéséről a Művelődési Ház gondoskodik, amelyben különböző szakkörök is működnek. Emellett a községben egy 21.000 kötetes könyvtár is működik.


VALLÁSI ÉLET

Az 1949-es népszámlálás során a község 7252 fős lakosságából a többség (5750 fő) vallotta magát reformátusnak. Őket a római katolikusok (828 fő), majd a görög katolikusok (568 fő) követték.

Viszonylag jelentős volt még Hajdúsámsonban a baptisták (56 fő) és az izraeliták (35 fő) száma.


EGÉSZSÉGÜGY

A településen három háziorvosi körzet, két gyermekorvosi, két fogorvosi körzet és gyógyszertár működik.


GAZDASÁGI ÉLET

Hajdúsámsonban a gazdaságilag aktív népesség foglalkoztatása több formában történik. Igen jelentős az ingázók aránya, akik kihasználva a megyeszékhely közelségét és a jó közlekedési adottságokat Debrecen ipari üzemeibe és költségvetési intézményekbe járnak dolgozni.

A településen fontos foglalkoztató az önkormányzat: a különböző intézményekben (polgármesteri hivatal, általános iskola, óvoda) sok helybeli talál munkalehetőséget.

Hajdúsámsonban 1996-ben 193 egyéni vállalkozó, 23 kft., 2 szövetkezet és 29 bt. működött. A községben két nagyobb ipari üzem működik: a Dél-Nyírség Kft., amely zöldség- és gyümölcsfeldolgozást végez, az S-CS Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. pedig táp- és takarmány-feldolgozással foglalkozik.

A községben a kereskedelmi ellátottság jónak minősíthető: az alapvető fogyasztási cikkek helyben beszerezhetőek. A kiskereskedelmi boltok száma 77 db, ebből élelmiszer jellegű 29 db. A településen 29 db vendéglátóhely található.


INFRASTURKTÚRA

Hajdúsámson infrastrukturális ellátottsága megfelel a megyebeli községek átlagos színvonalának, illetve néhány területen felülmúlja azt. Az ivóvízhálózat minden utcában kiépült, a lakások 75%-a van bekapcsolva a hálózatba (a közüzemi ivóvízhálózat hossza 36,1 km, a közterületi kifolyók száma 69 db, a helyi vízművet a Hajdú-Bihari Önkormányzatok Vízmű Rt. üzemelteti).

A településen megkezdődött a szennyvízhálózat kiépítése is: eddig a rendszer a község 15 utcájában készült el, 6 km hosszon és 125 lakás kapcsolódott rá. Az elmúlt években végrehajtott fejlesztéseknek köszönhetően jelenleg a lakások 27%-a rendelkezik vezetékes gázzal. A hálózat kapacitása lehetővé tenné nagyobb igények kielégítését is (a vezeték minden utcában ott van), további lakások bekapcsolására azonban a beruházás drágasága miatt csak lassan kerül sor (1996-ban a háztartásoknak értékesített vezetékes gáz mennyisége 1.296.000 m3 volt).

A községben teljesen kiépült az elektromos hálózat, a háztartások 1996-ban 8.511 MWh energiát fogyasztottak. A telefonellátottság megfelelőnek mondható (a lakások 33%-a rendelkezik telefonnal, de a hálózat ott van minden utcában). A belterületi utak 16%-a aszfaltozott.


MŰEMLÉKEK, IDEGENFORGALOM

A település a már említett Hajdúsági Tájvédelmi Körzeten kívül több más látnivalóval is rendelkezik.

A központban - a Kossuth utcán - található a barokk stílusú református templom, amely a XVIII. század elején épült. A látogatók Bardi János, hajdúsámsoni lakos házában egy európai hírű öntöttvaskályha-gyűjteményt tekinthetnek meg.
Emellett a Szabadság téren látható a község nagy szülöttjének - az 1936-os berlini olimpia ökölvívó bajnokának -, Harangi Imrének az emlékfája.


KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR

Az önkormányzat tisztségviselői

A képviselőtestület tagjai

Hamza Gábor, Bőr József, Cseke József, Dandé László, Darabos János, Fekete István, Fekete Sándor, Galla János, Győrfi Lajos, Dr. Keresztes Károly, Kovács Sándor, Dr. Kovács Tamás, Molnár Ferenc, Sólyom Imre

Pénzügyi adatok

Éves költségvetés
304,7 millió Ft
Állami hozzájárulás, támogatás
297,5 millió Ft
Helyi adóbevétel
3,8 millió Ft
Egyéb helyi bevételek
3,4 millió Ft
Önkormányzati vagyon összértéke
250,0 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon
113,8 millió Ft
Értékpapír, portfólió
7,0 millió Ft
Vállalati résztulajdon
84,0 millió Ft

Település-fejlettségi mutatók

Lakások száma
3079 db
Ebből önkormányzati
20 db
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya
77 %
Szennyvízcsatorna hálózatba bekötött lakások aránya
4%
Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya
25 %
Telefonnal ellátott lakások aránya
25 %
Burkolt (portalanított) utak aránya
20 %

Intézmények



vissza az oldal elejére