Nyíracsád
Térkép
a településről
FÖLDRAJZ
![]() |
Nyíracsád a megye északkeleti, nyírségi részén helyezkedik
el, kb. 9 km-re a romániai határhoz. Debrecen városától 34 km-re, északkeleti
irányban fekszik. |
TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK
Természeti adottságok
|
|
Nyíracsád mintegy 1200 km2 területű Dél-Nyírség északi részén
található. A kistáj északibb területeinek jellegzetesebb formái a szélbarázdák
és kisebb deflációs mélyedések, míg délebbre nagyméretű parabola- és szegélybuckák
keretezik a településeket. A terület földtani adottságaira jellemző a felszín
közeli üledékek jelentős részét kitevő, würm végén képződött futóhomok. A homok
utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető. A jellegzetes kontinentális
éghajlatának bizonyos időszakokban egyaránt jellemzője lehet a mérsékelten hűvös
és mérsékelten meleg jelleg. A napfényes órák száma évi 2000 óra körül mozog.
Az évi középhőmérséklet 9,6 -9,8 oC. Évi csapadék összege 560-590 mm. A téli
félévben 40 nap körül van a hótakarós napok száma, az átlagos maximális hóvastagság
pedig 18 cm. Az uralkodó szélirány az északkeleti.
A déli irányba lejtő Dél-Nyírségre a Berettyóhoz, egymással párhuzamosan lefolyó
vízfolyások a jellemzőek. A talajvíz Nyíracsád környékén 4-6 m mélyen van. A
település klímáját kedvezően befolyásolja a közigazgatási területén fekvő mintegy
3700 ha erdő, melynek nagy szerep jut a futóhomok megkötésében. Uralkodó fafajtái
az akác, nyár, vörös és kocsányos tölgy, de nagy területeken fordul elő a tölgy
és helyenként a bükk is. Az utóbbi évtizedekben nagyobb fenyőtelepítések történtek.
![]() |
Az erdő vadászati célú hasznosítása folyamatos. A területnek, már csak kiterjedt erdőségei révén is, gazdag vadállománya van. Külön említést érdelem a dámszarvas. Növényvilága széles skálájú. Jellegzetesebb bennszülött növényfajok a magyar kökörcsin vagy a réti angelica. A mélyebb fekvésű területek és a kisebb dombok eltérő talajviszonyai igen vegyes növénytermelést tesznek lehetővé. |
A községhez tartozó nagyobb településrészek: Buzita-tanya, Asszonyrész,
Guth.
TÖRTÉNELEM
A község területe már a honfoglalás előtt is lakott volt, ezt bizonyítják a
Nemzeti Múzeum régészei által 1977-ben feltárt Avar-kori temető sírjai. Még
az 1930-as években bukkantak a régészek egy honfoglalás kori lovas sírra, melynek
leletei a debreceni Déri Múzeumban láthatóak. A falu királyi, vagy várbirtok
volt, majd a XIII. század első harmadában a Guth-Keled nemzetség tulajdonába
került. Az ő kezükben volt a XV. században is, nevezetesen az egyedmonostori
alág birtokolta. Bár egyes kutatások szerint már korábban is említve van Guth
és Acsád községek neve.
Acsád első ismert okleveles említése 1338-ból való. A község a hagyomány szerint
Acsád kun kapitánytól vette a nevét. Az Acsád név az ország Árpád-kori történelmében
számos helyen szerepel, így a Dél-Borsod, illetve Dunántúlon is, tehát elképzelhető,
hogy a név eredete már honfoglalás-kori. A falu a tatárjárás idején részben
elpusztult, de a települést és vele együtt az Árpád-kori templomot újjáépítve,
a középkor végére Nyíracsád fejlett település lett. 1393-ban a települést, mint
a Dorogiak elkobzott birtokát említik, amely ekkor az albisi Zólyomiaké. Acsád
1410-ben már a Parlaghiak adománybirtokai között szerepel. 1430-ban a Doby,
1488-ban ismét a Parlaghi család neve szerepel a település mellett.
Acsádot a török háborúk ideje alatt sok viszontagság érte. A település a XVII.
században Vécsey birtok, később gróf Betheln és a Nemes családok tulajdona.
A jobbágyfelszabadítás előtt már több köznemes família birtokolja. A község
legrégibb címeres pecsétnyomója a XVIII. század elejéről származik és az 1770.
október 5-én lett úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszról ismert. Körirata:
ACSADI PECSET 171 (8). A község 1779-ben, 1848-ban és a XX. század elején is
készíttetett magának pecsétnyomót. Az 1908-as pecsétnyomó körirata a következő:
SZABOLCS VÁRMEGYE NYÍRACSÁD KÖZSÉG 1908. A település egészen az 1950-es megyehatár
változásáig Szabolcs vármegyéhez tartozott. A község címerének helyreállításakor
a legrégibb változatból indultak ki. E szerint Nyíracsád címere a következő:
csücskös talpú címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon cséphadaró, bal oldalon
ekevas látható, fölöttük egy heraldikailag balra néző csoroszlya van elhelyezve.
Mindkét világháború sok áldozatot követelt a községtől. Mivel korábban magas
volt az izraelita felekezetűek aránya a településen, különösen sokan haltak
meg a második világégés haláltáboraiban. A két világháború áldozatainak emlékét
a községi önkormányzat által a község főterén, 1995-ben állított bronz szobor
őrzi.
A községben jelentős értékű földosztásra került sor a 600/1945 ME. sz. rendelet
alapján. A település gazdasági élete megélénkült, a szorgalmas parasztcsaládok
új lendülettel kezdtek hozzá a saját föld műveléséhez. Ebben az időben a községre
az önellátó gazdálkodás volt a jellemző, melyen igen hátrányosan érintett a
kötelező beszolgáltatás. Felborította a gazdálkodás már megszokott rendjét az
1950-es években történő Tsz-szervezés. Ebben az időszakban nem fejlődött a település,
nem épültek újabb közintézmények.
Az 1956-os forradalom elsodorta a gyenge lábakon álló szövetkezeteket, de 1957-től
1961-ig új lendületet kapott a mezőgazdaság fejlődése. Ekkortól számítható árutermelőnek
a mezőgazdaság, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szempontjából.
1961-ben megtörtént a Tsz újraszervezése, termelőszövetkezeti csoportok alakultak,
amelyek később Szakszövetkezetben egyesültek. Ezzel egy időben, az iparosítás
hatására, megindult az elvándorlás is a faluból, megnőtt az eljáró dolgozók
száma is.
Az 1990-es évek elejének változását itt legjobban a földkérdés alakulásában
mérhetjük le. Itt jelentkezett a legnagyobb igény a reprivatizációra, melyet
részben sikerült megvalósítani. A termelőszövetkezet átalakult, míg a Szakszövetkezet
felszámolásra került. Nyíracsád 1984. január 1-től a Debrecen járás megszüntetésétől
számítva néhány éven keresztül Debrecen Megyei Város városkörnyékéhez tartozott,
majd 1990-től az önkormányzati törvény elfogadását, illetve a választást követően
önálló település.
DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG
Az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása
népszámlálásonként a következőképpen változott:
|
Év
|
Lakosság (fő)
|
|
1870
|
2706
|
|
1880
|
1986
|
|
1890
|
2474
|
|
1900
|
2622
|
|
1910
|
3513
|
|
1920
|
3530
|
|
1930
|
4154
|
|
1941
|
4573
|
|
1949
|
4786
|
|
1960
|
5304
|
|
1970
|
4760
|
|
1980
|
4369
|
|
1990
|
3994
|
|
1997
|
4181
|
|
Életkor
|
Fő
|
|
0-19
|
1167
|
|
20-39
|
1262
|
|
40-59
|
972
|
|
60-
|
780
|
| Iskolai végzettség |
Fő
|
| 8 általánosnál kevesebb |
84
|
| Általános iskola |
2547
|
| Szakmunkásképző |
746
|
| Gimnázium, szakközépiskola |
623
|
| Egyetem, főiskola |
181
|
Az 1949-es népszámlálás során a község 4557 fős lakosságából a többség
(2754 fő) vallotta magát görög katolikusnak. Őket a reformátusok (860 fő),
majd a római katolikusok és a baptisták követik. |
|
![]() |
A községben rendszeresek az ökumenikus rendezvények, amelyeken a görög-,
a római katolikus, a református és a baptista hívek egyaránt részt vesznek.
A településnek több temploma is van. |
![]() |
![]() |
![]() |
|
Református templom-harangláb
|
Szabadidőpark
|
Zsuzsi-vasút
|
Már történt említés a község érdekességének számító, az Árpád korból származó
református műemléktemplomról. Maga a templom koragótikus stílusban épült a XIII-XIV.
században, így Hajdú-Bihar megye legrégebbi használatban lévő templomaként tartjuk
számon. Később a XVIII. században átalakították. A templom belső faliképei külön
is említést érdemelnek.
A XVII. és XVIII. században jelentős görög-keleti népesség költözött a faluba,
akik az unió után görög katolikusok lettek, s templomot is építettek. A település
római katolikus és görög katolikus temploma egyaránt a XIX. századból való és
mindkettő klasszicista jegyeket visel magán. Említésre méltó a görög katolikus
templomban lévő értékes ikonosztáz.
A református gyülekezet birtokában van egy régi úrasztali pohár és egy terítő
is. A centenáriumi Petőfi szobor mellett kapott helyet az 1995-ben emelt világháborús
bronz szobor, melynek alkotója E. Lakatos Aranka szobrászművész, míg szintén a
műemlékileg védett főtéren állítatta fel az önkormányzat a millecentenáriumi emlékművet,
mely dr. Kövér József, helyben alkotó szobrászművész műve.
![]() |
![]() |
![]() |
|
Guthi erdő-bekötőút
|
Guthi erdő-Zöld Ház erkélye
|
Guthi erdő-Zöld Ház erkélye
|
![]() |
![]() |
![]() |
|
Világrekord trófea
|
Guthi erdő-kis vadászház
|
Guthi erdő-kilátás egy erkélyről
|
|
|
Dr. Katona Gyula, Dr. Ördögh Miklós, Bálega József, Czapár Gáborné, Csoborkó János (KDNP), Kabály Ferencné, Király György, Dr. Koncz Endréné, Köles Zoltán, Moczok Gyula (MSZP), Nagy Imre (MDF), Vereb Csaba |
|
| Éves költségvetés |
201,8 millió Ft
|
| Állami hozzájárulás, támogatás |
183,7 millió Ft
|
| Helyi adóbevétel |
4,2 millió Ft
|
| Egyéb helyi bevételek |
13,2 millió Ft
|
| Önkormányzati vagyon összértéke |
248,8 millió Ft
|
| Vállalati résztulajdon |
58,6 millió Ft
|
| Lakások száma |
1172 db
|
| Ebből önkormányzati |
18 db
|
| Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya |
98 %
|
| Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya |
87 %
|
| Telefonnal ellátott lakások aránya |
89 %
|
| Burkolt (portalanított) utak aránya |
75 %
|