Nyíracsád



Térkép a településről




FÖLDRAJZ

Nyíracsád a megye északkeleti, nyírségi részén helyezkedik el, kb. 9 km-re a romániai határhoz. Debrecen városától 34 km-re, északkeleti irányban fekszik.
A településnek vasútja nincs, a legközelebbi vasútállomás Nyírábrányban, ill. Nyíradonyban van. A megyeszékhellyel autóbuszjáratok kötik össze.



TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK

Természeti adottságok

  • Gúthi-erdő (a község közig. területének 1/4 részét teszi ki); vadásztatás, elsősorban dámvad
  • Halmok
    • Csonkás,
    • Gánás-hegy
  • Lezárt termálvízforrás

Nyíracsád mintegy 1200 km2 területű Dél-Nyírség északi részén található. A kistáj északibb területeinek jellegzetesebb formái a szélbarázdák és kisebb deflációs mélyedések, míg délebbre nagyméretű parabola- és szegélybuckák keretezik a településeket. A terület földtani adottságaira jellemző a felszín közeli üledékek jelentős részét kitevő, würm végén képződött futóhomok. A homok utolsó mozgási fázisa a későglaciálisra tehető. A jellegzetes kontinentális éghajlatának bizonyos időszakokban egyaránt jellemzője lehet a mérsékelten hűvös és mérsékelten meleg jelleg. A napfényes órák száma évi 2000 óra körül mozog. Az évi középhőmérséklet 9,6 -9,8 oC. Évi csapadék összege 560-590 mm. A téli félévben 40 nap körül van a hótakarós napok száma, az átlagos maximális hóvastagság pedig 18 cm. Az uralkodó szélirány az északkeleti.

A déli irányba lejtő Dél-Nyírségre a Berettyóhoz, egymással párhuzamosan lefolyó vízfolyások a jellemzőek. A talajvíz Nyíracsád környékén 4-6 m mélyen van. A település klímáját kedvezően befolyásolja a közigazgatási területén fekvő mintegy 3700 ha erdő, melynek nagy szerep jut a futóhomok megkötésében. Uralkodó fafajtái az akác, nyár, vörös és kocsányos tölgy, de nagy területeken fordul elő a tölgy és helyenként a bükk is. Az utóbbi évtizedekben nagyobb fenyőtelepítések történtek.

Az erdő vadászati célú hasznosítása folyamatos. A területnek, már csak kiterjedt erdőségei révén is, gazdag vadállománya van. Külön említést érdelem a dámszarvas. Növényvilága széles skálájú. Jellegzetesebb bennszülött növényfajok a magyar kökörcsin vagy a réti angelica. A mélyebb fekvésű területek és a kisebb dombok eltérő talajviszonyai igen vegyes növénytermelést tesznek lehetővé.

A községhez tartozó nagyobb településrészek: Buzita-tanya, Asszonyrész, Guth.


TÖRTÉNELEM

A község területe már a honfoglalás előtt is lakott volt, ezt bizonyítják a Nemzeti Múzeum régészei által 1977-ben feltárt Avar-kori temető sírjai. Még az 1930-as években bukkantak a régészek egy honfoglalás kori lovas sírra, melynek leletei a debreceni Déri Múzeumban láthatóak. A falu királyi, vagy várbirtok volt, majd a XIII. század első harmadában a Guth-Keled nemzetség tulajdonába került. Az ő kezükben volt a XV. században is, nevezetesen az egyedmonostori alág birtokolta. Bár egyes kutatások szerint már korábban is említve van Guth és Acsád községek neve.

Acsád első ismert okleveles említése 1338-ból való. A község a hagyomány szerint Acsád kun kapitánytól vette a nevét. Az Acsád név az ország Árpád-kori történelmében számos helyen szerepel, így a Dél-Borsod, illetve Dunántúlon is, tehát elképzelhető, hogy a név eredete már honfoglalás-kori. A falu a tatárjárás idején részben elpusztult, de a települést és vele együtt az Árpád-kori templomot újjáépítve, a középkor végére Nyíracsád fejlett település lett. 1393-ban a települést, mint a Dorogiak elkobzott birtokát említik, amely ekkor az albisi Zólyomiaké. Acsád 1410-ben már a Parlaghiak adománybirtokai között szerepel. 1430-ban a Doby, 1488-ban ismét a Parlaghi család neve szerepel a település mellett.

Acsádot a török háborúk ideje alatt sok viszontagság érte. A település a XVII. században Vécsey birtok, később gróf Betheln és a Nemes családok tulajdona. A jobbágyfelszabadítás előtt már több köznemes família birtokolja. A község legrégibb címeres pecsétnyomója a XVIII. század elejéről származik és az 1770. október 5-én lett úrbéri kilenc kérdőpontra adott válaszról ismert. Körirata: ACSADI PECSET 171 (8). A község 1779-ben, 1848-ban és a XX. század elején is készíttetett magának pecsétnyomót. Az 1908-as pecsétnyomó körirata a következő: SZABOLCS VÁRMEGYE NYÍRACSÁD KÖZSÉG 1908. A település egészen az 1950-es megyehatár változásáig Szabolcs vármegyéhez tartozott. A község címerének helyreállításakor a legrégibb változatból indultak ki. E szerint Nyíracsád címere a következő: csücskös talpú címerpajzsban heraldikailag jobb oldalon cséphadaró, bal oldalon ekevas látható, fölöttük egy heraldikailag balra néző csoroszlya van elhelyezve.

Mindkét világháború sok áldozatot követelt a községtől. Mivel korábban magas volt az izraelita felekezetűek aránya a településen, különösen sokan haltak meg a második világégés haláltáboraiban. A két világháború áldozatainak emlékét a községi önkormányzat által a község főterén, 1995-ben állított bronz szobor őrzi.

A községben jelentős értékű földosztásra került sor a 600/1945 ME. sz. rendelet alapján. A település gazdasági élete megélénkült, a szorgalmas parasztcsaládok új lendülettel kezdtek hozzá a saját föld műveléséhez. Ebben az időben a községre az önellátó gazdálkodás volt a jellemző, melyen igen hátrányosan érintett a kötelező beszolgáltatás. Felborította a gazdálkodás már megszokott rendjét az 1950-es években történő Tsz-szervezés. Ebben az időszakban nem fejlődött a település, nem épültek újabb közintézmények.

Az 1956-os forradalom elsodorta a gyenge lábakon álló szövetkezeteket, de 1957-től 1961-ig új lendületet kapott a mezőgazdaság fejlődése. Ekkortól számítható árutermelőnek a mezőgazdaság, mind a növénytermesztés, mind az állattenyésztés szempontjából. 1961-ben megtörtént a Tsz újraszervezése, termelőszövetkezeti csoportok alakultak, amelyek később Szakszövetkezetben egyesültek. Ezzel egy időben, az iparosítás hatására, megindult az elvándorlás is a faluból, megnőtt az eljáró dolgozók száma is.

Az 1990-es évek elejének változását itt legjobban a földkérdés alakulásában mérhetjük le. Itt jelentkezett a legnagyobb igény a reprivatizációra, melyet részben sikerült megvalósítani. A termelőszövetkezet átalakult, míg a Szakszövetkezet felszámolásra került. Nyíracsád 1984. január 1-től a Debrecen járás megszüntetésétől számítva néhány éven keresztül Debrecen Megyei Város városkörnyékéhez tartozott, majd 1990-től az önkormányzati törvény elfogadását, illetve a választást követően önálló település.


DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG

Az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása népszámlálásonként a következőképpen változott:

Év
Lakosság (fő)
1870
2706
1880
1986
1890
2474
1900
2622
1910
3513
1920
3530
1930
4154
1941
4573
1949
4786
1960
5304
1970
4760
1980
4369
1990
3994
1997
4181

Nyíracsád népessége az 1900-as szintről (2622 fő) 1920-ra dinamikusan nőtt (3530 fő). Láthatjuk, hogy a lakosság egészen a 60-as évekig rendkívül dinamikusan nőtt, majd a 90-es évek elejéig hasonlóan csökkent. Mára ez a tendencia ismét megfordult.

Az állandó népesség kor szerinti megoszlása:

Életkor
Fő
0-19
1167
20-39
1262
40-59
972
60-
780

Jelenleg a településen a munkanélküliség aránya 14 %-os, amely 582 főt jelent. Ebből 342 fő férfi és 240 fő nő.


OKTATÁS, NEVELÉS

A településnek van egy óvodája, amelybe 168 óvodás korú gyermek járt 1995-be. Az óvodapedagógusok száma ekkor 13 volt. A község általános iskolájában 422 tanuló járt 1995-ben, ebből napközis ellátásban részesült 200. Az általános iskolának 21 tanterme volt és 39 pedagógust foglalkoztattak.

Az állandó népesség megoszlása iskolai végzettség szerint:

Iskolai végzettség
Fő
8 általánosnál kevesebb
84
Általános iskola
2547
Szakmunkásképző
746
Gimnázium, szakközépiskola
623
Egyetem, főiskola
181



KULTÚRA

Nyíracsádon, ahol a paraszti gazdálkodás évszázadok óta rányomta bélyegét a falusiak mindennapjaira, nyomai jelenleg is megtalálhatóak. A gazdálkodási mód és az életforma változásainak tudható be, hogy az utóbbi 50 év alatt megszűntek azok a népi jellegű összejövetelek (fonó, dörzsölő, bál) melyek korábban színesítették a község életét. Ugyanakkor a népi hagyományokat a citera- és néptánc együttes, az iskolai énekkar, a betlehemes játékok őrzik. Nyíracsádon él és alkot Kiss József festőművész, akinek képei visszatükrözik a nyírségi táj jellegzetességeit. A településnek nagy általános iskolája mellett művelődési háza és könyvtára is van. Önálló lapja a Nyíracsádi Élet.


VALLÁSI ÉLET

Az 1949-es népszámlálás során a község 4557 fős lakosságából a többség (2754 fő) vallotta magát görög katolikusnak. Őket a reformátusok (860 fő), majd a római katolikusok és a baptisták követik.

A település lakossága ma is nagyrészt görög katolikus vallású. Nagy hagyományai vannak a máriapócsi búcsújárásnak.


A községben rendszeresek az ökumenikus rendezvények, amelyeken a görög-, a római katolikus, a református és a baptista hívek egyaránt részt vesznek. A településnek több temploma is van.

A megye egyetlen, jelenleg is működő Árpád-kori műemlék temploma 1567 óta szolgálja a református gyülekezetet. Található továbbá a településen görög és római katolikus templom is, valamint baptista imaház is.




EGÉSZSÉGÜGY

A településen két háziorvos, egy fogorvos tevékenykedik, valamint itt található 4 község (Fülöp, Nyírábrány, Nyíracsád, Nyírmártonfalva) ügyeleti szolgálata. A legközelebbi kórház 36 km-re Debrecenben található.


SPORT

A gyermekek sportolási lehetőségét egyrészt maga az óvoda (9x18 m-es tornacsarnok) illetve az általános iskola (12x24 m-es tornaterem) biztosítja, másrészt a környék erdőségei további szabadtéri programok lebonyolítását teszik lehetővé, akár családok számára is. Ezentúl a település rendelkezik sportpályával is.


GAZDASÁGI ÉLET

A település hagyományos állattartásának évszázados múltja jelenleg megszűnőben van, a legelők egy részét feltörték, így a múltból mára csak a juhtartás, valamint a háztáji sertéstartás őrizte meg jelentőségét. Mint már említettük, nem kedvezett a település gazdasági életének az ötvenes években végrehajtott kényszer tsz-esítés. A szarvasmarha állomány az elmúlt 25 év során a tizedére csökkent. A község földjeinek aranykorona értéke igen alacsony mindössze 9. Így képtelen eltartani az itt élő népességet. A növénytermesztésre jellemző, hogy "betörtek" a zöldségfélék (paprika, paradicsom, uborka), amelyek jelenleg konkurálnak a hagyományos növényi kultúrákkal (kukorica, burgonya, napraforgó, dohány). A termesztett gyümölcsök között említést érdemel az alma, a málna és a meggy.

Ugyanakkor továbbra is problémát jelent, hogy kevés a munkalehetőség a községben. A településen jelen van a faipar, különösen a láda és a raklap gyártására szakosodtak az itt lévő cégek. Nagyobb gazdálkodó szervezetek: Almafa Kft., Honorex Kft., Nyírtrans Kft. A településen 186 egyéni vállalkozó, 7-7 Bt. és Kft., valamint 2 szövetkezet és 2 Rt. működik. Az egyéni vállalkozók ágazati eloszlása szerint főképp ipari, kereskedelemi, közlekedési és mezőgazdasági tevékenységet folytatnak.


INFRASTRUKTÚRA

A települést nagyon későn, csak 1962-ben kapcsolták rá a villanyhálózatra. Ekkor épült iskolája, kultúrháza, gyógyszertára. Ezen intézmények révén teremtődtek meg a korszerűbb oktatás, a kultúrálódás lehetőségei.

A fejlődés az 1970-es évek elején sem torpant meg: összekötő utak épültek, elkészült az ivóvíz hálózat, új közintézmények jöttek létre, fejlődött a kereskedelem. Csaknem minden család rendelkezik korszerű telefonkészülékkel, vezetékes gázzal. 1995-ben 45 db kiskereskedelmi boltja volt, továbbá 10 vendéglátó helye. A községben üzemel egy benzinkút is.

Megoldott a szervezett kommunális szilárd hulladékgyűjtés és annak szakszerű elhelyezése. A hulladéktelep 289000 m3 kapacitású. A szilárd hulladék elszállítása ingyenesen történik. A folyékony kommunális hulladék elszállítása és kezelése megoldott (csatorna-kiépítettség 20 %-os, a többi tartálykocsival).

A településen működik egy szennyvíztisztító-mű, melynek kapacitása 175 m3/nap. A község életében jelenleg lassúbb fejlődés tapasztalható az 1970-es évek nagyarányú változásaihoz képest.


MŰEMLÉKEK, IDEGENFORGALOM

Művi adottságok
Református templom-harangláb
Szabadidőpark
Zsuzsi-vasút

Már történt említés a község érdekességének számító, az Árpád korból származó református műemléktemplomról. Maga a templom koragótikus stílusban épült a XIII-XIV. században, így Hajdú-Bihar megye legrégebbi használatban lévő templomaként tartjuk számon. Később a XVIII. században átalakították. A templom belső faliképei külön is említést érdemelnek.

A XVII. és XVIII. században jelentős görög-keleti népesség költözött a faluba, akik az unió után görög katolikusok lettek, s templomot is építettek. A település római katolikus és görög katolikus temploma egyaránt a XIX. századból való és mindkettő klasszicista jegyeket visel magán. Említésre méltó a görög katolikus templomban lévő értékes ikonosztáz.

A református gyülekezet birtokában van egy régi úrasztali pohár és egy terítő is. A centenáriumi Petőfi szobor mellett kapott helyet az 1995-ben emelt világháborús bronz szobor, melynek alkotója E. Lakatos Aranka szobrászművész, míg szintén a műemlékileg védett főtéren állítatta fel az önkormányzat a millecentenáriumi emlékművet, mely dr. Kövér József, helyben alkotó szobrászművész műve.

Guthi erdő-bekötőút
Guthi erdő-Zöld Ház erkélye
Guthi erdő-Zöld Ház erkélye

A községhez szervesen kapcsolódó Guthi erdő főleg vadászati lehetőségeiről híres, szélén aktív pihenésre alkalmas erdei parkot alakítottak ki. Az önkormányzat sokat tesz a település és annak környezete által nyújtott lehetőségek jobb, idegenforgalmi célú kihasználásáért. Ennek jegyében tervezi a lakosság aktív bevonásával egy idegenforgalmi fejlesztési terv elkészítését, melyben többek között a rendelkezésre álló gyógyvízvagyon hasznosításának, az erdő nyújtotta lehetőségeknek a jobb kihasználása is szerepel.

Világrekord trófea
Guthi erdő-kis vadászház
Guthi erdő-kilátás egy erkélyről



KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR

Az önkormányzat tisztségviselői
  • Dr. Katona Gyula, polgármester
  • Dr. Ördögh Miklós, alpolgármester
  • Varga Györgyné, jegyző

A képviselőtestület tagjai

Dr. Katona Gyula, Dr. Ördögh Miklós, Bálega József, Czapár Gáborné, Csoborkó János (KDNP), Kabály Ferencné, Király György, Dr. Koncz Endréné, Köles Zoltán, Moczok Gyula (MSZP), Nagy Imre (MDF), Vereb Csaba

Pénzügyi adatok

Éves költségvetés
201,8 millió Ft
Állami hozzájárulás, támogatás
183,7 millió Ft
Helyi adóbevétel
4,2 millió Ft
Egyéb helyi bevételek
13,2 millió Ft
Önkormányzati vagyon összértéke
248,8 millió Ft
Vállalati résztulajdon
58,6 millió Ft

Település-fejlettségi mutatók

Lakások száma
1172 db
Ebből önkormányzati
18 db
Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya
98 %
Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya
87 %
Telefonnal ellátott lakások aránya
89 %
Burkolt (portalanított) utak aránya
75 %

Intézmények


vissza az oldal elejére