Nyíradony



Térkép a településről




FÖLDRAJZ

A város Hajdú-Bihar megyében, annak ÉK-i peremén, Debrecentől 35 km-re található. A 471-es főút mentén helyezkedik el, vasútállomása a Debrecen-Mátészalka vasútvonalon van. A megye városait tekintve Nyíradony hátrányos helyzetű térségben helyezkedik el, hiszen a legtöbb megyei város a Szolnoktól-Nyíregyházáig áthúzódó fő térszerkezeti tengelyen vagy annak közvetlen közelében helyezkedik el.

A megye e fejlettebb régiójához észak-nyugaton, keleten és délen gazdasági fejlődésben elmaradt térségek csatlakoznak. E térségek közé tartozik a Ligetalja Kistérség is, melynek települései a centrumhoz képest perifériálisan helyezkednek el. E települések összefüggő elmaradt zónát alkotnak, amelyből fejlettsége miatt kiemelkedik Nyíradony és Vámospércs.

A város egyetlen kiemelkedő térszerkezeti adottsága tehát, hogy nincs nagy távolságra Debrecentől.

Nyíradony város közigazgatása alá tartoznak: Aradványpuszta (6 km), Szakolykert és Tamásipuszta (10 km). Szakolykert a városközponttól mindössze 3 km-re helyezkedik el, külön vasútállomása nincs, szemben a másik két területtel, melyek önálló vasútállomással rendelkeznek, és a 471-es főút mentén fekszenek Debrecen felé.


TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK

Természeti adottságok
  • Gúthi-erdő, vadásztatás (világrekord dámvad, őz, szarvas stb.)
  • Kocsányos tölgy (Tamásipuszta); 250 éves
  • Ostorfa (Tamásipuszta), több mint 100 éves

A 9659 ha területű város a Dél-Nyírség északi peremén, homokkal fedett hullámos hordalékkúp-síkságon helyezkedik el. A felszínt ÉK-DNy-i csapású völgyek alkotják, a kialakulás időszakára jellemző széliránynak megfelelően. A legjellemzőbb felszínformák a széles sávban elhelyezkedő szélbarázdák és deflációs mélyedések. A felszín közeli üledékek jelentős része 1-25 m vastagságban kifejlődött futóhomok; ritkábban megjelenik 1-5 m vastagságban a folyóvízi homok is. Az uralkodó talajtípus a homoktalaj, melynek jó része futóhomok, így mezőgazdaság szempontból csaknem terméketlen. A talajtérképen némi réti, mélyben sós csernozjom és homokos vályog talaj is felfedezhető.

Összességében a táj mezőgazdasági potenciálja igen kicsi. A város és környéke a mérsékelten-hűvös éghajlati övben helyezkedik el. Az évi középhőmérséklet 9,6-9,8 oC, a napfénytartalom 2000 óra. A csapadék éves összege 560-590 mm.

A táj arculata a XVI-XVII. századtól kezdett átalakulni. Az egykori természetes növényzet által borított táj egyre nagyobb részét vonták be a szántóföldi művelésbe. A térség valamikor magas talajvízállású, lápokkal, mocsarakkal, illetve a homokbuckák tetején gyeppel, erdőkkel tagolt térség volt. A táj képének újabb jelentős változást hozó belvíz-elvezetési - vízhasznosítási munkálatok következményeként a talajvíz mélyebbre húzódott és megkezdődött a terület kiszáradása.

Ma már az egykori lápok, mocsarak emlékét csak a homokbuckák között húzódó nyírvízi laposok őrzik. Az egykor jelentős területet borító gyöngyvirágos tölgyesek (Convallario Quercetum tibiscense), tölgy-kőris-ligeterdők (Querco Ulmentum), homokpuszta gyep társulások (Festuco Corynephoretum) élőhelyét jelentős részben elhódította a mezőgazdaság. A Dél-nyírség jellegzetes növényfajai többek között a magyar kökörcsin (Pulsatilla pratensis ssp debreceniensis) és a réti angelica (Angelica palustris).

Nyíradony határának különleges természeti értéke a Guthi erdő, amely jelenleg az Alföld legnagyobb egybefüggő erdeje. Jelentős botanikai értéket képvisel a Tamásipusztán található kocsányos tölgy. Törzskerülete 500 cm, magassága mintegy 25 m, kora 250 év. Ugyancsak Tamásipusztán található a város másik védett fája, a 150 cm törzskörméretű 23-25 méter magas, több mint 100 éves ostorfa. Mindkét növény tudományos megfigyelés alatt áll.


TÖRTÉNELEM

A település legkorábbi birtokosa a Gutkeled nemzettség volt. Adony és a szomszédos Guth nevű település az írott források tanúsága szerint már a XI. században lakott volt. Az árpádkori Gutkeled nemzettség első Szabolcs megyei szálláshelye volt e két település. Guth ebben az időben földvárral is rendelkezett, s e vár közelében, Adonyban a letelepedett lakosság monostort épített. E monostort, melyben az első magyar premontrei prépostság szerzetesei szolgáltak, a tatárjárás során lerombolták.

Adony nevével - írott forrásban - először csak az ezt követő időszakban találkozhatunk (1307., 1321., 1355.). A pápai tizedjegyzékek érdekes módon nem említik a monostor nevét. A XIV. században a Gutkeled nemzettség birtokai igen kiterjedtek voltak a térségben, Nagyváradtól egészen Leleszig húzódtak. E hatalmas birtok részeként Adony monostora a XIV. századtól Lelesz atya apátsága alá tartozott. A mohácsi vészt követően a monostort megerősítették. A hódoltság időszakában a monostor megerősített védőfalaival jelentős szerepet töltött be a település elnéptelenedésének megakadályozásában.

A község ennek ellenére 1660-ban Szeidi csapatainak pusztítása következtében megszűnt, olyannyira, hogy az írott források a XVIII. századig említést sem tesznek a településről. Ebben a században megindult az újranépesedés, 1736-ban parochiát alapítottak Adonyban. Ekkor Adony még király kincstári birtok volt, melytől 1746-ban gróf Károlyi Ferenc vétel útján megszerezte a tulajdonjogot. 1748-ban fatemplomot építettek, mely sajnos 1806-ban leégett.

A Károlyi család birtoklása alatt a község fejlődésnek indult, lassan kiemelkedett a környező települések közül. 1779-ben Károlyi Imre gróf, az akkori földesúr templomot épített, melyet később Szent György vértanú tiszteletére szenteltek fel.

A XIX. század híres földrajz-statisztikusa Fényes Elek a következőket írta Nyíradonyról ill. a hozzá tartozó Tamásipusztáról és Aradványpusztáról:

"Nyír-Adony, magyar-tót falu, s Szabolcs vmegyében Debreczenhez Kelet-északra 2 1/2 órányira: 338 r., 1035 g. kath., 12 ref., 16 zsidó lak., római és görög kath. Anyatemplommal. A g. katholikusok oláhok volnának, de elmagyarosodtak. Határa nagy részt homokos, rozsot, dinnyét, tengerit térem; nyír erdeje igen szép; van 18 2/8 harmadik osztálybeli egésztelke; az uraság finom nemesített birkákat tenyészt. Földesura gr. Károlyi … Tamási, puszta, Szabolcs vmegyében, Sámson mellett: 7 kath., 12 g. kath. lak. Földesúr: Markos, Krasznay, Osváth, Répasy, Nánasy stb. … Kis- és Nagy-Aradvány 2 puszta. Szabolcs vmegyében, Nyír-Adonyhoz közel: 26 római kath., 19 görög kath lakja. Földesura gr. Károlyi ház."

1881-től a Ligetaljai járás székhelyévé vált, mely járás ez időben az ország legrosszabb helyzetű megyéjének Szabolcs vármegyének a legelmaradottabb térsége volt. Nyíradony Szabolcs-vármegye Ligetaljai járásához tartozott közigazgatásilag egészen 1950-ig, amikor is e járást teljesen felszámolták és településeit Szabolcs-Szatmár-Bereg illetve Hajdú-Bihar megye területéhez csatolták. A járás települései közül csak Nyíradonynak volt vasúti összeköttetése a megyeszékhellyel; gazdaságilag viszont inkább kötődött Debrecenhez, mint Nyíregyházához.

Nem véletlen, hogy a járás gazdasági életében igen jelentős szerepet betöltő keskeny nyomtávú vasútvonalat (Zsuzsi vonat) is Debrecenből építették ki.
A gazdasági vasút megépítésében természetesen az erdészet és a nagybirtokok szerepe volt a mérvadó, ezért nem a településeket, inkább a majorságokat, nagygazdaságokat kötötte össze ez a vonat a piacközpont Debrecennel.

A dualizmus korában hihetetlen szegénységben és elmaradottságban élt a lakosság ezen a területen, s az egészségügyi ellátás alacsony színvonala is számos megoldatlan problémát okozott. A kedvezőtlen helyzet az első világháború után tovább erősödött, a trianoni határmegvonás elszakított a gazdasági-társadalmi kapcsolatok kialakult útvonalait. A településnek fontos kereskedelmi kapcsolatai voltak Érmihályfalvával, Nagykárollyal és Szatmárnémetivel, melyek így megszakadtak. Az 1920-as népszámlálás eredményei rávilágítottak az oktatási helyzet elmaradottságára, hiszen nagyon nagy volta az analfabéták aránya.

A kialakult gazdasági kapcsolatok miatt az 1949/50-ben bekövetkezett közigazgatási változást tulajdonképpen szerencsésnek tekinthetjük. A Ligetaljai járást megszüntették, területét kettévágták, s Nyíradonyt az újonnan megszervezett Hajdú-Bihar megyéhez csatolták.

A II. világháborút követően megindult a fejlődés, s Nyíradonyt 1992-ben várossá nyilvánították.

Helyzete ma sem könnyű, hiszen gazdasági-társadalmi környezetét periférikusan elhelyezkedő, kedvezőtlen forgalmi, infrastrukturális, gazdasági adottságokkal rendelkező települések alkotják.


DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG

A város lélekszáma 1997. január 1-én 7773 fő volt. A település népességszáma az utolsó, 1870-es népszámlálás óta lassú, de egyenletesen növekvő tendenciát mutatott egészen 1960-ig.

Év
Lakosság (fő)
1870
3101
1880
3027
1890
3251
1900
3566
1910
4270
1920
4530
1930
5425
1941
6019
1949
6722
1960
7351
1970
6952
1980
7176
1990
6988
1997
7773

Ligetalja településeinek görög katolikus lakossága körében mindig is magasabb volt a születések száma. A településről el- és beköltöző száma évtizedeken keresztül kiegyenlített volt. A 60-as években Debrecenben a megindult iparfejlesztés vonzotta az embereket, s a bővülő munkalehetőségek hatására megfigyelhető volt a lakosság megyeközpontba vándorlása.

A népesség fogyása azonban jóval alatta maradt a megyei községi átlagnak, hiszen csak 5,4 % volt, míg a megyei 13,1 %. Mindezek ellenére a település népességmegtartó képessége jónak bizonyult, hiszen az 1970-es évtizedben a népességszám ismét nőtt. Ebben már szerepe volt a bevándorlásnak is illetve a 80-as 90-es években lezajló rendszerváltás gazdasági-társadalmi hatásainak. A város korszerkezete az elmúlt évtizedekben megőrizte egészséges struktúráját.

 
Kor
Fő
%
0-19
1858
23.9
20-39
2841
36.6
40-59
1728
22.2
60 év felett
1346
17.3

A rendszerváltás egyik legsúlyosabb következményeként nyilvántartott munkanélküliség Nyíradonyban is tartós jelenséggé vált. A regisztrált állástalanok száma 1997-ben 435 fő volt, melyeknek 77 %-a tartósan munka nélküli ember. A munkáltatók helyzetük romlásakor elsősorban a termeléssel közvetlen kapcsolatban álló képzetlen fizikai dolgozókat bocsátották el, majd ezután a szakmával rendelkező munkanélkülieknek is nőtt az aránya.

A városban egyetlen kisebbségi csoport, a cigányság él. Létszámuk: 897 fő (1997).


OKTATÁS, NEVELÉS

Az oktatási rendszer elemei közül Nyíradonyban és a közigazgatásilag hozzátartozó Aradványpusztán is működik óvoda illetve általános iskola.

A város, illetve a vonzáskörzetéhez tartozó községek humán infrastruktúrájának fejlesztésében meghatározó jelentőségű volna egy - a város regionális centrum szerepét is erősítő - középiskola létrehozása.



KULTÚRA

Művelődési lehetőségeket a Móricz Zsigmond Művelődési Ház, a közel 22000 kötettel rendelkező városi könyvtár és a 169 férőhelyes városi mozi biztosít a lakosság számára.
A művelődési ház sokszínű tevékenységi körével, változatos programjaival magas szinten elégíti ki a település lakóinak kulturális igényeit.


Az intézményben népi tánccsoport és énekkar működik. Az országos hírű, aranyminősítésű Pávakör 29 éve létezik, hasonlóan az Aradványpusztai Pávakörhöz, mely hírnevét 28 év alatt alapozta meg. Az épületben ezen túl zongora-, citera- és balettoktatás is folyik. Nyaranta képzőművészeti alkotóház, illetve évente 4-5 alkalommal kiállítás is helyet kap.


VALLÁSI ÉLET

1949-ben Nyíradony 6577 főnyi lakosságából 3725 fő volt görög katolikus. Ezen kívül élt a településen 1679 római katolikus és 1090 fő református vallású ember. 1997-es felmérések szerint a lakosság vallás szerinti megoszlása a következőképpen alakult: 63 % görög katolikus, 26 % római katolikus, 11 % református.



EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi ellátást az Egészségügyi Központbiztosítja.

Itt működik több szakrendelés, laboratóriumi és körzeti ügyelet. A városban egy gyógyszertár található. 1996-ban a betegeket helyben 3 fő felnőtt háziorvos és 2 fő házi gyermekorvos látta el. A közigazgatási területen 3 védőnői körzet működik. A fogorvosi ellátás 2 fő vállalkozó háziorvossal történik. A város fejlesztési tervei között szerepel egy mentőállomás kialakítása.


Ápolási otthon
Ápolási otthon
Ápolási otthon


SPORT

Jelenleg a Városi Sportegyesület labdarúgó szakosztályt versenyeztet 5 csapattal. Diáksport egyesület és Olasz Foci Suli működik a városban. Az általános iskolában 1982 óta testnevelés tagozat működik, mely a gyerekek egészségesebb életmódját, viselkedéskultúráját hivatott segíteni, formálni. Problémát jelent, hogy a hiányzó szakosztályok miatt a tehetséges fiatalok más településeken versenyzenek. A város, a térség gyerekeinek, felnőttjeinek sportolási, mozgási lehetőségeit szeretné segíteni a tervezett uszoda- és sportcsarnok, melynek felépülése remélhetőleg a közeljövőben megtörténik.


GAZDASÁGI ÉLET

Nyíradony gazdasága az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésen ment keresztül. A település munkaerőpiacának helyzetére kedvező hatást gyakoroltak a 70-es évektől létrehozott jelentősebb gazdálkodó egységek, mint a Ruhagyár, a Kemikál Építési és Műgyanta Gyár, Ládagyár és Fűrésztelep. Mindezek mellett a község hagyományainak és adottságainak megfelelően jelentős szerepe maradt a mezőgazdaságnak is, s még mindig a népesség jelentős százalékát tartja el a föld.

1990-ben még igen magas, 26,4 % volt a mezőgazdaságban dolgozók aránya. A keleti piacok elvesztése azonban érzékenyen érintette a helyi ipari vállalatokat és a két termelőszövetkezetet (Kossuth MgTsz, Új Élet MgTsz.) A 80-as évek végén megjelenő és később tartóssá váló munkanélküliség okai közül - a gazdasági teljesítőképesség romlása, és a recesszión túl - a piacvesztésnek volt a legnagyobb szerepe.

A 90-es évek elején a város gazdasága átalakult, a korábbi foglalkoztatók közül több megszűnt vagy kisebb létszámmal működött tovább. A rendszerváltozás után kisvállalkozások jöttek létre, s 1997-ben már 231 egyéni vállalkozó, több kft., bt., rt. és szövetkezet működött. Az egyéni vállalkozók elsősorban ipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatói tevékenységet folytattak. 1997-ben a legjelentősebb gazdálkodó szervezetek a következők voltak: Nyírerdő Rt., Paulik Bt., Vida-Vas Kft., Szilágyi Zoltán, Szilágyi György, Szilágyi János, FATIP Kft., Artomer Fructcenter.

A helybeliek túlnyomó többsége azonban jövedelem-kiegészítés céljából mezőgazdasági tevékenységet folytat. A mezőgazdasági kistermelők száma 1997-ben 180 fő volt.


INFRASTRUKTÚRA

A fejlődés elengedhetetlen feltétele a megfelelő színvonalú infrastruktúra megléte. Az elmúlt években jelentős fejlődésen ment keresztül a település gáz, villamos áram és vízhálózata. A gázhálózatba a lakások 62 %-a, míg a vízhálózatba 92 %-a van bekapcsolva. A kommunális hulladék gyűjtését 8 település közösen végzi, s erre a célra korszerű hulladéklerakót hoztak létre. A településen folyamatban van a csatornahálózat kiépítése.

A városban megoldódott a szennyvíztisztítás problémája is, annak üzemeltetését a Víz- és Csatornamű Kft. végzi. A burkolt, portalanított utak aránya 75 %, amely igen magasnak mondható. A távközlési hálózat fejlesztésének eredményeként ma már a lakások 55 %-ában található telefon. A helyi kábeltelevízió hálózatba bekapcsolt lakások aránya 40 %. A településen 2593 lakás van magán-, és 30 önkormányzati tulajdonban.


MŰEMLÉKEK, IDEGENFORGALOM

Művi adottságok
Zöld Ház vadászház
Kis vadászház
Régi malom

Műemléki védelem alatt álló épületek
  • A XVII. századi eredetű görög katolikus templom, melyet 1812-ben késő barokk stílusban átépítettek. Az épület külső megjelenésben (zömök torony, mögötte megjelenő templomhajó) a városképpel igen impozáns látványt nyújt.
  • A római katolikus templom homlokzatán a Gencsi uradalom címere található.

A települést övező Guthi erdő a város legkiemelkedőbb idegenforgalmi értéke; vadászati, kirándulási lehetőségeket kínál. Az erdőben 2 vadászház található, a Zöldház és a Kis vadászház, melyekben pihenésre, kikapcsolódásra, sétakocsikázásra és sportolásra van lehetőség. A néhány éve alapított Ligetalja-Guth Idegenforgalmi Egyesület - melyet négy önkormányzat és 19 magánszemély alapított - a térség rekreációs szerepének erősítését, idegenforgalmának és turizmusának fejlődését tűzte ki célul. A városi tájházban helytörténeti jelentőségű gyűjtemény található a régi paraszti élet tárgyaiból.




TEPELÜLÉSFEJLESZTÉSI TERVEK


KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR

Az önkormányzat tisztségviselői

Képviselőtestületi tagok

Tasó László, Terdik Mihály, Pósán Györgyné, Sztancs Tibor, Dr. Bíró Lászlóné, Mercs Gáborné, Dr. Miszti Lajos, Frank József, Varga Lajos, Terdik György, Gondon György, Szilágyi Ferenc, Trefán József, Szabadosné Széll Ágnes, Szilágyi Miklós

Pénzügyi adatok

Éves költségvetés
487,790 millió Ft
Állami hozzájárulás, támogatás
161,932 millió Ft
Helyi adóbevétel
13,0 millió Ft
Egyéb helyi bevételek
0,853 millió Ft
Önkormányzati vagyon összértéke
289,855 millió Ft
Ebből ingatlanvagyon
119,084 millió Ft
Értékpapír, portfólió
7,871 millió Ft
Iparűzési adó
1%
Kommunális adó
4000 Ft/adótárgy, 200 Ft/fő
Telekadó
0,2; 0,5; 1,0 Ft/m2

Település-fejlettségi mutatók

Lakások száma
2593 db
Közvilágítási lámpák száma
624 db
Villamos hálózat hossza
36,8 km
Vízvezetékbe kapcsolt lakások száma
2130 db

Vízvezeték hossza
36,5 km
Csatornába kötött lakások száma
350 db
Csatornarendszer hossza
10,2 km
Folyékony szennyvíz mennyisége
70 e m3
Kommunális hulladékgyűjtésbe bevont lakások száma
2138 db
Gázhálózatba kapcsolt fogyasztók száma
1300 db
Gázhálózat hossza
42,9 km
Távbeszélő főállomások száma
877 db
Belterületi utak hossza
32 km
Szilárd burkolatú utak hossza
19 km
Kiépített park területe
1800 m2
Kiépített járdák területe
5037 m2



vissza az oldal elejére