Nyírmártonfalva



Térkép a településről



FÖLDRAJZ

A község a megyei ÉK-i, Dél-Nyírségre eső részén fekvő település. Debrecentől való távolsága 30 km. A megyeszékhelytől a Nyírábrány felé tartó 48-as számú főútvonalon közelíthető meg, amelyhez Vámospércsnél egy 6,5 km-es bekötőúttal csatlakozik. A településhez legközelebb eső vasútállomás Vámospércsen van. A határközelsége miatt a határmenti gazdasági kapcsolatok dinamizáló tényezővé válhatnak a település életében.


TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK, ÉRTÉKEK

Természeti adottságok

A település az Alföld tájképileg egyik legváltozatosabb kistájához, a 100-160 m közötti tengerszint feletti magasságú, Dél-Nyírséghez tartozó település. A Dél-Nyírség közepes tagoltságú, futóhomokos hordalékkúp-síkság, amelyet 18-20 m-re felmagasodó, 1,5-2 km-es hosszúságú homokbuckás felszínek uralják. A buckavonulatok közé elmocsarasodott hosszanti mélyedések ékelődnek.

Éghajlata meleg, mérsékelten száraz, mérsékelten forró nyarú. A napsütéses órák száma meghaladhatja a 2000 órát. Évi középhőmérséklete 9,5oC, a januári -3oC, a júliusi pedig 20,5oC körül mozog. A fagymentes időszak hossza megközelíti a 190 napot. Csapadékellátottsága nem túl jó, 550-580 mm/év. Hótakaró sok éves átlagban 40 napig borítja a felszínt.

Az évi átlagos vízhiány meghaladja a 100 mm-es értéket. Az átlagos talajvízszint 2,4 m között van. A belvizek tárolására alakították ki a nyírmártonfalvai Fürösztőlaposi- és a Halápzugi-tározókat. A térség rétegvíz-készlete nem túl jelentős.

Botanikai értékekben igen gazdag terület. A nyírvíz-laposok tölgy-kőris-szil ligeterdőivel és vízi-lápi-mocsári növényzetével szemben a szárazabb homokbuckák oldalain nyílt homoki tölgyesek, homokpusztagyepek és -rétek kaptak helyet.

Botanikailag legértékesebb területe a településtől É-re húzódó, Bocskai István erdélyi fejedelem parancsára ültetett Guthi-erdő. Benne különleges védelmet élvez a "Hubertus-tölgy". A Hajdúsági Tájvédelmi Körzethez tartozik a településtől DNy-ra eső Raubacher-tölgyes és környéke. Erdőinek gazdag a vadállománya: dámszarvas, vaddisznó, őz, nyúl, fácán, fogoly stb. egyaránt fellelhető.

A tározók fontos madárfészkelő helyek, ahol a récefélék mellett számos vízhez kötődő fajjal, parti- és énekesmadárral is találkozhatunk.

A talajainak többsége gyenge termőképességű futóhomok váztalaj típusába sorolható. Szántóföldi termelésre leginkább a gyengén humuszos homoktalaj alkalmas. Emellett kisebb foltokban kovárványos barna erdőtalaj, réti és lápos réti talaj is előfordul.


TÖRTÉNELEM

A település eredeti neve Mártonfalva volt, amely írásos formában először 1217-ben bukkan fel a Váradi Regestrumban ("villa Martin"). A következő időpont jóval későbbi: a Kállay család egyik XV. századi levelében a község Marthanfalva megnevezéssel szerepel. A hosszú forráshiány arra enged következtetni, hogy a falu a tatárjárás során valószínűleg elnéptelenedett. Az újra benépesülő települést 1461-ben a Parlaghy család birtokolta, amely azonban a török hódoltság másfél évszázada alatt ismét elpusztult, és csak a XVIII. század második felében telepítik be újra. Az újonnan betelepülők egy része a Felvidékről érkező, görög katolikus vallású ruszinok voltak. A reformátusok viszont a szomszédos Nyírmihálydiból származnak.

Egyetlen ismert, sárgarézből készült, kör alakú címeres pecsétnyomója, amelyen egy balra néző, álló nyeles fejsze látható "MARTONFALVA PETSET" körirattal, valamikor a XVIII-XIX. század fordulóján keletkezett. Martonfalva nevét csak 1910-ben módosították, ekkor kapta meg a "Nyír" előtagot. Nyírmártonfalvát 1950-ben csatolták Szabolcs-Szatmár megyétől Hajdú-Bihar megyéhez.


DEMOGRÁFIA, NÉPESSÉG, MUNKANÉLKÜLISÉG

Az első hivatalos magyarországi népszámlálás óta a község népességszámának alakulása népszámlálásonként a következőképpen változott:

Év
Lakosság (fő)
1870
832
1880
893
1890
1505
1900
1526
1910
1930
1920
1738
1930
2481
1941
2628
1949
3034
1960
3453
1970
2884
1980
2328
1990
2152
1997
2160

A népességszám 1870-től 1960-ig csaknem folyamatosan nőtt, majd a mezőgazdaság kollektivizálásval és a városba-költözési folyamat felgyorsulásával egy ellentétes folyamat indult meg.


OKTATÁS, NEVELÉS, KULTÚRA

Óvodája 75 férőhelyes, általános iskolája 13 tantermes. Az iskola rendelkezik egy 288 m2-es új tornateremmel is. A kultúrát a 10.000 kötetes könyvtár és a Művelődési Ház biztosítja.


VALLÁSI ÉLET

Az 1949-es népszámlálás során a község 3408 fős lakosságából a legtöbben (1485 fő) reformátusnak vallották magukat. Őket a görög katolikusok (1320 fő), majd a római katolikusok (563 fő) követték. Jelentősnek mondható még a baptisták száma is (31 fő).


EGÉSZSÉGÜGY

Kórház és mentőállomás a településtől 30 km-nyi távolságra van.


SPORT

Iskolai és községi sportpályával rendelkezik.


GAZDASÁGI ÉLET

1935-ben a földtulajdonosk 58,8 %-a a földterület alig 2 %-ával rendelkezett, ugyanakkor a tulajdonosok 0,5 %-a a teljes földterület 83,5 %-át birtokolta. Külterületéből a szántó és az erdő közel azonos arányban (45,3 ill. 42,9 %) részesedik. A szántóföldi termelés és az erdőgazdaság mellett jelentős állatállománya is volt a településnek. A II. világháborút követő földosztás - a gyenge termőképességű futóhomokon, lápi és réti talajokon - nem jelentett igazi kitörési lehetőséget az itt élőknek.

A település később - az erőteljes elvándorlás ellenére - sem tudott kellő számú munkahelyet biztosítani. A rendszerváltásig ezért volt olyan magas az ingázók aránya (kb. 60%). A '90-es években viszont az ingázók nagy része munkanélküli lett, 1997-ben a regisztrált munkanélküliek aránya az aktív népesség több mint a felét adta. A rendszerváltás után - a kárpótlással földhöz jutottak révén - némileg bővült a mezőgazdasági tevékenység, így az csökkentette a munkanélküliek arányát.


INFRASTRUKTÚRA

A település lakásállományának közel 60 %-a fürdőszobával/mosdófülkével ellátott. Villamos energiával és vezetékes vízzel való ellátottsága csaknem teljes körű. Jóllehet kiépült a gázvezeték is, a bekapcsolt lakások aránya nem túl kedvező. 1997-ben 255 távbeszélő vonalat tartottak számon. A 19 kiskereskedelmi bolt közül 8 élelmiszerbolt. A vendéglátóhelyek száma 6. A településnek saját körzeti orvosa van. Hulladékkezelése megoldott.


MŰEMLÉKEK, IDEGENFORGALOM

Művi adottságok

  • Erdészeti iroda épülete, erdészet
  • Református templom
  • Görög katolikus templom (neoromán)
  • Reviczki-kastély
  • Balkányi-kúria
  • Vay-kúria (XIX. sz. eleje) Bagospuszta
  • Zsuzsi-vonat nyomvonalának terve

Számottevő építészeti értékekkel nem rendelkezik a település. Műemlék jellegű a Gúthi Erdészet irodaháza. Említésre érdemes épülete még a XIX. század elején épült bagospusztai Vay-kúria. Az egykori Kisgúth község templomának romja a "Puszta-templom", a Nyíracsád és Nyíradony között húzódó út mentén található.


KÖZSZOLGÁLATI ADATTÁR

Az önkormányzat tisztségviselői

A képviselőtestület tagjai

Antal Gábor, Dr. Budai Dezső, Erdős Gáborné, Fábián István, Gyarmati Lajos, Kövér Mihály, Mikáczó Ferenc, Papp Sándor, Priánszki Ferenc, Szakály János

Az önkormányzat mellett működő bizottságok

Pénzügyi adatok

Éves költségvetés
81,9 millió Ft
Állami hozzájárulás, támogatás
52,0 millió Ft
Helyi adóbevétel
0,9 millió Ft
Egyéb helyi bevételek
4,8 millió Ft
Önkormányzati vagyon összértéke
14,2 millió Ft
Vállalati résztulajdon
10,4 millió Ft
A településen bevezetett adónemek
  • vállalkozók kommunális adója
    		•
    (1500 Ft/fő)
  • telekadó
    • 1 Ft/m2

    Település-fejlettségi mutatók

    Lakások száma
    700 db
    Ebből önkormányzati
    11 db
    Vezetékes ivóvízzel ellátott lakások aránya
    98 %
    Vezetékes gázzal ellátott lakások aránya
    60 %
    Telefonnal ellátott lakások aránya
    55 %
    Burkolt (portalanított) utak aránya
    85 %

    Intézmények



    vissza az oldal elejére